Kötél, zsinór, heveder gyártó: Galco Kft.

GÁL FERENC ÚJSÁGCIKK 1994

GÁL FERENC MŰHELYFOTÓ

A kötélgyártók korán nősülnek
Ceglédi emberek

Több évvel ezelőtt fővárosunkban járva, egy kis butikban vásárlás közben szóba került Cegléd is. Az eladó – bizonyítandó, hogy ismeri városunkat – egyből Gál Ferenc kötélgyártó nevét említette. Azt hiszem, semmi sem jelzi jobban, hogy a tilolás és gerebenezés mestere szakmájában országos hírnévre tett szert.

Feri bácsi mikor kezdett el kötélgyártással foglalkozni?
1934-ben lettem önálló kisiparos. A 24. évemet töltöttem, az akkori rend szerint ekkor váltam nagykorúvá. Bevittem a munkakönyvemet az ipartestületbe, és másnap már mehettem is a piacra. Nem kellett ám kérvény, meg ajánlások.
Mi adta az indítást ehhez a szakmához?
Kérem szépen, nagyapám is köteles volt Abonyban, édesapám is köteles volt itt Cegléden. Ugye ehhez a szakmához két ember kell. Mi kézi kötélgyártók vagyunk, az a sodrás, amivel a kendert összefonják, az kézi hajtású kerékkel történik. Tehát egy segítség mindég kell. Hatéves koromban már a kötőféket fűztem. Otthon is mindig ezt láttuk és segítettünk.
A családból másra is „átragadt” a szakma szeretete?
Öt testvérem közül egyik öcsém Hevesen lett köteles mester. A fiam ugyan nem köteles, de teljes egészében nem szakadt el ettől, hiszen cipőfűzőket csinál meg vitorlás hajókra speciális köteleket.
Ma az országban hány kötélgyártó lehet?
Úgy gondolom, olyan 10-15 önálló mester lehet.
A technikai újítások mennyire hatottak erre a mesterségre?
Régen minden kézzel ment. Később annyi változott, hogy villanymotort szereltek a hajtányra. Inkább az volt a megoldás, hogy korán nősültek.
Ez mit jelent?
Azért nősültek korán a kötelesek, mert nem volt olyan segítség, aki ingyen hajtotta volna a kereket. 11 órakor abbahagyták, bementek megfőzni, ebéd után pedig folytatták.
Feri bácsinak is sikerült korán olcsó „munkaerőt” szereznie?
Második feleségemmel 13 éve vagyunk együtt, őt nem sikerült rávenni, de fiatal korban tényleg kellett a segítség, mert ezt egyedül képtelenség csinálni.
Van-e olyan munkadarab, amire azt mondják: ezen a vidéken azt csak a Gál kötelessel érdemes csináltatni?
Annyira nem különleges a mi szakmánk, de ami kenderből van és kötélnek nevezik, azt meg tudom csinálni. Szoktam csinálni még kötéllétrát is iparosoknak, akik olyan tetőn dolgoznak, ahová rendes létrát nem tehetnek.
Ha már itt tartunk, voltak-e különleges megrendelései?
Közvetlenül 1945 után a Videotonnak csináltam 180 méteres köteleket, amit ha összetettünk volna, Ceglédről Vácig érne el, kb. 110 km. Csináltam bokszolóknak ringet, színházakba a függönyt és a színfalakat mozgató köteleket. A ceglédi kórházban két évenként javítom az elmeosztályon elszakadt hálókat, de a gyermekosztályra a csecsemőmérleghez szükséges hálót is én csináltam.
Tudom, hogy még ma is jár vásárokra. Érdemes még?
Eljárok a szomszédba, Irsára, jóformán már csak szokásból, mert nem sok értelme van. Kevés a jószág. Régen kétezer kocsi volt Cegléden. A sok ló sok munkát jelent, de bejöttek a mezőgazdasági gépek. A köteles szakmának nagy jövője nincsen, már nem is oktatják sehol. Az jólesett, hogy 50 éves jubileumra munkám elismeréseként aranygyűrűt kaptam. A sok meghívott vendég közül kettőnket tiszteltek meg ezzel.

Ványi Zsolt

Megjelent: Ceglédi Hírek, 1994. szeptember 14. 8. oldal

Kötelek Alapanyagok, színek, kiszerelések Általános kötelek Használati utasítás

Kötelek

Alapanyagok, színek, kiszerelések

Általános kötelek

Használati utasítás